Környékről

A Nivegy-völgyet nyugatról a Káli-medence, keletről a Dörgicsei-szárazvölgy határolja. Északi szomszédja Nagyvázsony, délen pedig Zánkával határos. A völgyben öt község található, amelyek földrajzilag és közigazgatásilag is összetartoznak. ( Tagyon, Szentantalfa, Balatoncsicsó, Szentjakabfa, Óbudavár) A központi település Szentantalfa. A medencét határoló hegyek oldalán messze felnyúlik a föld- és a szőlőművelés, tetejét pedig erdő fedi. Az eddigi régészeti leletek alapján megfigyelhető, hogy a legrégebbi emberi település ebben a térségben mintegy ötezer évvel ezelőtt az un. Zselizi-kultúra idején alakult ki. Szentjakabfától északra, az un. Láz-föld fennsíkján a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régész szakemberei állatcsontokat, kovakőszilánkokat és edénycserép töredékeket találtak. Kb. 2000 évvel ezelőtt a Római Birodalom hadserege 500 évre megszállta a térséget, amit az igazol, hogy földmunkálatok során törpevízmű és bekötőút építésekor ebből az időszakból származó leletanyag került elő. Szentantalfa község déli vége avar temetkezési hely volt, ahol bronzból készült tárgyakra bukkantak. (forrás: www.szentantalfa.hu )

A legenda szerint a Nivegy-völgy már a magyar honfoglalás idején lakhellyé vált. Buda vitéz telepedett meg az északi oldal lankáin. A települést ma is Óbudavárnak nevezik. A vitéznek három fia volt, István, Jakab és Antal. Amikor felcseperedtek, apjuk felvitte őket a közeli Halom-hegy tetejére, ahonnan mindhármuknak, egy-egy nyílvesszőt kellett kilőniük. Ahol a nyilak földet értek, a három fiú kialakíthatta saját udvarházát. Így lett István - Csicsa - Balatoncsicsó, Jakab Szentjakabfa és Antal Szentantalfa alapítója. A Balaton irányába haladva következik az apró Tagyon, a parton a völgy "fővárosa" Zánka és a Hegyes-tű lábánál megbúvó Monoszló. Lakosságuk egyenként ezer fő alatti és itt találjuk az ország egyik legkisebb községét Óbudavárt 71 fővel.
A völgyben lévő településeket az okiratok a XII. századtól említik először, de megállapítják azt is, hogy a Rómaiaknak kedvelt letelepedési helyük volt, sőt szőlőt már ők is termeltek. A völgy településeinek érdekes sajátossága a sok templom. Egy-egy faluban kettőt, hármat is találhat a szemlélődő látogató. Több évszázados építmények dicsérik hajdan dicső korok emlékét. Balázs szőlőhegyen található Puszta templomrom XIII. századbeli, valaha a település temploma volt, ahol Balázs-napi misét celebrálnak minden évben. Zánkán ma is álló református templom egyes részei a XII. századból származnak. A település tájházban mutatja be a régmúlt idők használati és munkaeszközeit. Itt található Európa legnagyobb Gyermek és Ifjúsági Centruma. (forrás: www.balatoniborut.hu)

A Káli-medence kapujának őre a Zánka és Monoszló között 337 méterre magasodó Hegyestű. A Balaton felől szabályos kúp alakot mutató hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 m magas bányafal azonban felfedi számunkra az 5-6 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét. A vulkán kráterében megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el. A látvány hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritkaságszámba megy.
A Hegyestű bazaltkúpjának tetejéről csodálatos tájképen figyelhetjük meg a Balaton-felvidék jellegzetes tájrészleteit, a természet és ember együttélésének tipikus képét.
Az egykori bazaltbánya épületében létrehozott kiállítás emléket állít a kőbányászatnak, bemutatja a Balaton-felvidék és a Dunántúl geológiai felépítését, jellemző kőzeteit, ásványait, és a nemzeti park természeti értékeit. A Dunántúl jellegzetes kőzeteiből összeállított kőpark segítségével geológiai időutazáson vehetnek részt a látogatók. (forrás: www.bfnp.hu)